Image 1
Image 2
Image 3
Image 4
Image 5

Hársházi István: Niklai hagyományok című gyűjteménye

Hársházi István Niklán született, 1905. február 24-én. Három testvérével együtt hamar kenyérkeresű munkára kényszerült. Már 9 éves korától kezdve napszámba járt a környék uradalmaiba. Volt kanász, "bivalos", béres és aratómunkás. Nagyon szeretett volna továbbtanulni, de erre nem volt lehetősége. Így a 6. elemi után a cipészmesterséget tanulta ki, s mint segéd, éveken át járta az országot. Dolgozott Fonyódon, Kaposváron Pécsen, Budapesten. A világgazdasági válság azonban ennek is véget vetett. Ettől kezdve szülőfalujában "suszterkodott" közben folytatta írói kísérleteit, mert kora ifjúságától áldozott eme kedvtelésnek is. Sinka István - akivel többszor találkozott - azt tanácsolta neki, versek helyett inkább prózát írjon. A harmincas évek közepén két kisregénye jelent meg folytatásosan az Új Somogyban (A féltékenység ördöge, Az élet kálváriája). Egy barátja révén egy szer találkozott József Attilával és ismerte Babay Jozsefet, 1945-ben járt nála Illés Béla, többször találkozott Veres Péterrel is.

niklaihagyomanyok

Hársházi István hagyományörzésének, jelen kötete megírásának Berzsenyi Dániel emléke a legfőbb inspirálója. Már gyerekkorában olyan impulzusok érték, amelyek egész életére szólóan elkötelezték Berzsenyi emléke mellett. Nagyanyja révén - aki belső cseléd volt az egyik Berzsenyi utódnál - kisgyerekként is bejáratos volt a Berzsenyi-házhoz, együtt evett a Berzsenyi gyerekekkel.

Ekkor keletkezett érzelmi kötődése tovább folytatódott és mélyült iskolás évei alatt, tovább tudatosodott felnőtt korában. Harmadik elemibe járt, amikor Fűzik János tanító a berzsenyi-kúria kertjébe vitte kirándúlni az iskolásokat, Berzsenyi Mária, a költő unokája, a falu szeretett "Mariska naccságája" fogadta őket. Megmutatta nekik a kertet, elmagyarázta, hol állot az ősi Thulmon-ház, amely Berzsenyi Dániel első niklai lakása volt. Részletesen bemutatta a még akkor is meglévő, szalma kasokból álló méhest, Berzsenyi egykori kedvenc tartózkodási helyát. Majd a "költő fája" alatt elmesélte a nagy költő életét. A fogékony lelkű kisfiú, formába kerekítve, lejegyezte a hallottakat. Tanítója megdícsérte érte és bíztatta: gyűjtse össze a falu történetét, népi mondáit, jeles eseményeit, mert így lesz "a ti munkátok egy fáklya a jövő nemzedékének, fáklya, ami visszavilágít a múltra is".

Az iskolás fiúban kisarjadó hagyománytisztelet akkor véglegesedett, amikor megtudta, hogy családja közvetlen kapcsolatban állt a nagyköltővel. Ükapja: Vitola Hársházi János nagyra becsült belső hajdúja volt Berzsenyinek, de szolgálata révén a többi rokonság is erősen kapcsolódott Berzsenyihez.

 

Honfi István

 

Hársházi István magáról:

Ismereteimet rendszeres olvasással, s mint cipészsegéd országjárással gyarapítottam. A Berzsenyi-kúria könyvtárán kívül - felnőtt koromban - szép számmal olvashattam könyvet a saját összekuporgatott könyvtáramból is. Az élet iskolája, a sok olvasás és az öregektől hallott és lejegyzett történetek igen gazdag élményanyagokat halmoztak föl bennem. A könyvek útján messzebre jutottam, mint amennyire gyerekkoromban a nemlétező országjáró kirándulásokkal vágytam.

 

Most életem alkonyán, abban a reményben dolgoztam föl Berzsenyi Dániel, a "miklai remete", a falu "Dani uraságának" mondákba foglalt élettörténetét, valamint az 1848-as, az 1919-es miklai eseményeket és a betyártörténeteket, hogy nem végeztem hiábavaló munkát az utókor számára. Falumnak, a szeretett Dani uraságnak, a dolgos ősöknek, akik mindig becsülettel helyt álltak itteni örhelyükön, szeretnék emléket állítani benne. mert falum élete, annak szeretete nevelt engem krónikaíróvá.

 

Hársházi István

 

Forrás: Hársházi István: Niklai Hagyományok (második átdolgozott kiadás)

© 2014 - Nikla Község Önkormányzata. Minden jog fenntartva!
   
| vasárnap, 20. április 2014 || Designed by: LernVid.com |