Élet Kertje
Marcali felé haladva, a falu végén, baloldalon a falu közössége létrehozta az "Élet kertjét", melynek központi helye a kápolna. Az egykori evangélikus kápolnát a helyben birtokos Fischer család egyik hölgytagjának építtette 1930-ban. A szeretett családtagot ezen a helyen dobta le a ló, az épület eredetileg családi mauzóleum is volt. Az épületet az önkormányzat megvásárolta az egyháztól és 2003-ban ökomenikus istentisztelet keretében szentelték fel.Az Élet Kertjének ötlete Niklán egy gondolatból született:
?Az élet és a halál egy, ahogy a folyó is egy a tengerrel.?
(Kahlil Gibran)
Az emberi civilizáció története akkor kezdődött, mikor az ősünk ? talán tízezer évvel ezelőtt ? rájött, hogy az elvetett mag sokszorosan visszaadja önmagát.
A természet rendje azóta, hogy a meghalt ? elvetett mag ? egyszer majd újjászületik.
A földbe temetjük szeretteinket, és ők is minket. Oda, ahol a mag, az új élet csírázik.
Minden kultúrának alapeleme a meghalók és a születők mitikus tisztelete.
Istenek és az embervilág ősi ? és mai ? történetei szólnak erről. Erre épül az emberi kultúra és az irodalom.
A természet rendje: a születés-csírázás, a szárbaszökkenés, az érettség ?tökéletessége?; aztán a leépülés és az elmúlás. Az évszakok sora is ezt mutatja, és az emberi élet szakaszai is.
Rítus ez, párhuzam, ismétlődés ? mint az ünnepeink ? a végtelenig.
Ez az univerzum rendje.
Aki a falut akarja elpusztítani, önmaga ellen tör.
Ha a föld megművelői, a falusi emberek házai és élete ? és gyermekeik jövője ? ellen hadat vív a hatalom, kódolja a saját, urbánus kultúrája pusztulását.
A betonban nem terem mag.
Ezért is akartunk Élet Kertjét Niklán.
?Az élet és a halál egy, ahogy a folyó is egy a tengerrel.?
(Kahlil Gibran)
Az emberi civilizáció története akkor kezdődött, mikor az ősünk ? talán tízezer évvel ezelőtt ? rájött, hogy az elvetett mag sokszorosan visszaadja önmagát.
A természet rendje azóta, hogy a meghalt ? elvetett mag ? egyszer majd újjászületik.
A földbe temetjük szeretteinket, és ők is minket. Oda, ahol a mag, az új élet csírázik.
Minden kultúrának alapeleme a meghalók és a születők mitikus tisztelete.
Istenek és az embervilág ősi ? és mai ? történetei szólnak erről. Erre épül az emberi kultúra és az irodalom.
A természet rendje: a születés-csírázás, a szárbaszökkenés, az érettség ?tökéletessége?; aztán a leépülés és az elmúlás. Az évszakok sora is ezt mutatja, és az emberi élet szakaszai is.
Rítus ez, párhuzam, ismétlődés ? mint az ünnepeink ? a végtelenig.
Ez az univerzum rendje.
Aki a falut akarja elpusztítani, önmaga ellen tör.
Ha a föld megművelői, a falusi emberek házai és élete ? és gyermekeik jövője ? ellen hadat vív a hatalom, kódolja a saját, urbánus kultúrája pusztulását.
A betonban nem terem mag.
Ezért is akartunk Élet Kertjét Niklán.
Az Élet Kertje-terv megvalósításaA célunk az volt, hogy rítust teremtsünk a községben.
Minden születő gyermeknek ? az adott évben ? ültetünk egy facsemetét, mely az ő növekedését jelképezi; a fácska elé réztábla kerül a nevével és születésének pontos dátumával. A mézes napok megnyitásakor: évente ? augusztus második szombatján a kislányok szülei rózsaszín szalagot kötnek a gyermek facsemetéjére; a kisfiúk szülei kék szalagot. A helyszín: a kápolnakert.
Az elhunytak emlékére követ helyezünk el a tér közepén. Réztábla jelzi a kövön az év halottait.
A születettek és a halottak tisztelete a legerősebb összetartó erő kell, hogy legyen.